Mi van egy zsák vetőmag mögött?!

Egy jó vetőmaggal technológiai mozgásteret is vásárolunk
Az árutermelésben jóval nagyobb a technológiai mozgástér, mint a vetőmag-előállításban, ezt azonban csak megbízható genetikai alapokra és ellenőrzött minőségű vetőmagra építve lehet kihasználni. A Martonvásári NemesMag Kft. termeltető partnereivel együttműködve végzi a Martonvásáron nemesített gabonafajták vetőmagjainak szaporítását, majd gondoskodik azok forgalmazásáról. A minőségi vetőmag-előállítás gyakorlati hátteréről egyik partnerükkel, a Borsod megyei Kiss-Fróna Major Kft. vezetőjével, Kiss Lászlóval beszélgettünk. Az árutermelő gazdaságok a gyakorlatban akár 150-170 ezer forint körüli tonnánkénti vetőmagárakkal is találkozhatnak. A minősített vetőmag ára így az aktuális malmibúza ártól függően megközelítőleg kétszerese lehet az árubúza piaci értékének. A különbség hátterében a vetőmag-előállítás magasabb ráfordításai, szigorú minőségi követelményei, valamint az ellenőrzés, a feldolgozás és a minősítés költségei állnak. A lényegi különbség az előállítás módjában, a ráfordításokban, a szakmai követelményekben, a dokumentálásban, a feldolgozásban és az ellenőrzésben rejlik. Megfelelő tisztaságú, fajtaazonos, jó csírázóképességű és megfelelő vigorú vetőmagot nem mindenki tud előállítani, különösen egy szélsőségesen száraz évjárat után. Éppen az ilyen évjáratok mutatják meg, mennyire fontos átgondolni, hogy milyen fajtát, milyen minőségű vetőmagot és milyen technológiával vetünk el. Az árutermelésben jóval nagyobb a technológiai mozgástér, mint a vetőmag-előállításban, ezt azonban csak akkor lehet biztonságosan kihasználni, ha a gazdálkodó megfelelő alapokkal indul. Ha már a kelés sikeressége is kérdéses, kevés esély marad egy költségtakarékos, mégis eredményes termesztési szezonra.

Bizalmi termék, amelynek értékét a minőség adja
A Kiss-Fróna Major Kft. Borsod megyében, Hejőpapi térségében, jellemzően réti talajokon gazdálkodik. A vetőmag-előállítás jelentős része öntözött területeken történik. Az öntözés hozzájárulhat a megfelelő szemkitelítődéshez és ezermagtömeghez, ezen keresztül pedig javíthatja a vetőmag csírázóképességét, vigorát és kezdeti fejlődési erélyét.
– Ha visszaemlékszünk, a 2022-es aszály után olyan összeaszott, kis tömegű magokat arattunk, hogy a Nébih lehetőséget adott kisebb frakciójú tételek piacra kerülésére is. Én akkor sem változtattam a saját minőségi követelményeimen, így senkit nem ért kár amiatt,
hogy silány vetőmagot kapott. Ez utólag jó üzleti döntésnek bizonyult – mondja Kiss László.
A gazdaság vezetője közel tíz évvel ezelőtt azért kezdett vetőmag-előállítással foglalkozni, mert maga sem jutott megfelelő minőségű szaporítóanyaghoz. Tapasztalatból tudja, hogy ha gyenge minőségű tétel kerül a földbe, annak következményei az egész termesztési ciklust végig kísérhetik.
– Először csak saját felhasználásra termeltünk vetőmagot, később már megbízásra és termeltetői szerződések keretében is. Mára sikerült stabil partneri kapcsolatokat kialakítanunk a nemesítőházakkal – teszi hozzá.

A vetőmag bizalmi termék. A gazdálkodó a zsák tartalmának valódi értékét a vetés pillanatában még nem látja, az eredmény azonban hónapokon keresztül meghatározza a termesztés sikerét. A fémzárolt vetőmag mögött ezért nemcsak egy adott fajta, hanem ellenőrzött előállítási, feldolgozási és minősítési rendszer áll.

A fémzárolt vetőmag ára a teljes előállítási folyamatot tükrözi
Logikusnak tűnhet, hogy azokban az évjáratokban, amikor szűkösebb a megfelelő minőségű szaporítóanyag kínálata, emelkedik a vetőmag ára. A valóság ennél összetettebb. A kedvezőtlen szezonok után általában kevesebb pénz marad a gazdálkodóknál, ezért
hajlamosabbak a termelés több elemén, köztük a genetikai alapokon is takarékoskodni. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2026-ban az őszi kalászosok II. szaporulati fokú vetőmagjaira tonnánként nettó 166 ezer forintos tájékoztató árat tett
közzé. Ez a hivatalosan csomagolt, gombaölő szerrel csávázott, fémzárolt, vetőmag-minősítő bizonyítvánnyal ellátott vetőmagra vonatkozik, az eladó telephelyén gépkocsira rakva. Az összeg tájékoztató jellegű, nem kötött vagy rögzített ár; a konkrét szerződéses árat a piaci szereplők egymás között határozzák meg.
A szektor országos szinten megfelelő mennyiségű vetőmaggal rendelkezik, ugyanakkor az aszály következtében egyes régiókban a magméret és az osztályozható frakció aránya kihívást jelenthet. A mennyiségi ellátottság tehát önmagában nem jelenti azt, hogy minden tétel azonos minőséget képvisel.
A vetőmag árát nem lehet kizárólag az árubúza aktuális piaci árához viszonyítani. A vetőmag árában a szántóföldi előállítás mellett megjelenik az idegenelés, a hatósági ellenőrzés, a feldolgozás, az osztályozás, a csávázás, a csomagolás, a fémzárolás, a tárolás, a logisztika, a licencdíj és a teljes nyomonkövetési rendszer költsége is.

Miért kisebb a technológiai mozgástér a vetőmag- előállításban?
Az árutermelő gazdaság a termőhelyi adottságok, az évjárat és a várható jövedelmezőség alapján módosíthat bizonyos technológiai elemeken. Dönthet eltérő vetésidőről, növényvédelmi megoldásokról vagy ráfordítási szintről. Ezeknek a döntéseknektermészetesen az árutermelésben is vannak kockázatai, de a gazdálkodó mozgástere általában nagyobb.
A vetőmag-előállításban ezzel szemben az elsődleges cél nemcsak a megfelelő termésmennyiség, hanem a genetikai tisztaság, a fajtaazonosság, a csírázóképesség, az egészségi állapot és az előírt használati érték biztosítása.
– Az árutermelésben több lehetőség van a technológia módosítására és a költségek észszerű csökkentésére. Ehhez azonban életerős, egyöntetűen csírázó és fajtaazonos indulóállományra van szükség. Ez adja meg azt a biztonságot, amely mellett a gazdálkodó a saját adottságaihoz és lehetőségeihez igazíthatja a technológiát – mutat rá Kiss László.

A vetőmag-előállító számára ez a mozgástér jóval kisebb.
– Amit mi kínálunk, az nem egyszerűen átrostált áru, hanem egy teljes, ellenőrzött technológiai folyamat végeredménye.
A minőségi vetőmag-előállítás nem alapozható tartósan alacsony ráfordítású technológiára. Jelentős emberi munkát igényel a szántóföldi feladatok, a folyamatok nyomon követése, a dokumentálás és a minőségbiztosítás terén is. A vetőmag létrehozása valódi csapatmunka.
Az alapanyagként felhasznált magasabb szaporulati fokú vetőmag ára jelentősen meghaladhatja a későbbi szaporulati fokokét, a fajtaazonosság fenntartása pedig folyamatos figyelmet követel. Az idegenelés során – amelyre egy szezonban akár két-három alkalommal is szükség lehet – esetenként több tucat ember járja végig a táblákat.
Ilyenkor eltávolítják az állományból az eltérő növényeket: az adott fajtától magasságban, kalásztípusban vagy szálkázottságban különböző egyedeket, valamint az idegen kultúrnövényeket és gyomokat, például a rozsot, az árpát, a tritikálét vagy a vadzabot. A
vetőmag-előállító táblának rendkívül egyöntetű, tiszta képet kell mutatnia.

A megfelelő időzítés döntő jelentőségű
Az őszi vetés a vetőmag-előállításban gyakran korán megkezdődik. Egy száraz nyár után az optimális magágy elkészítése önmagában is komoly kihívás lehet.
Kiss László szerint a gondos betakarításszervezésnek, szárzúzásnak és talaj-előkészítésnek köszönhetően gazdaságukban akár napraforgó vagy kukorica után is rövid idő alatt elő tudják készíteni a területet az őszi kalászosok vetésére.
A cél, hogy a növényállomány megfelelő fejlettségben és lehetőség szerint márbokrosodásnak indulva menjen a télbe. Az ilyen állomány tavasszal gyorsabban indulhat fejlődésnek, jobban hasznosíthatja a rendelkezésre álló nedvességet, és hamarabb
betakaríthatóvá válhat.
A korai vetés ugyanakkor növényvédelmi kockázatokkal is járhat. Az őszi gyomirtás és a vírusvektorok elleni védekezés szükségességéről az állomány állapota, a fertőzési nyomás és az engedélyezett növényvédelmi lehetőségek alapján kell dönteni. Tavasszal ugyancsak meghatározó a növényvédelmi, tápanyag-utánpótlási és állománykezelési műveletek pontos időzítése.
– Előbb legyünk precízek, és csak azután következhet a precíziós gazdálkodás – foglalja össze Kiss László.

A martonvásári nemesítéstől a gazdálkodókig
A minőségi vetőmag létrehozása hosszú, egymásra épülő szakmai folyamat. Ennek első lépése a nemesítői munka, amelynek során megszületnek azok a fajták, amelyek genetikai tulajdonságaikkal, alkalmazkodóképességükkel, termőképességükkel és minőségükkel
válaszokat adhatnak a hazai növénytermesztés kihívásaira.

A Martonvásári NemesMag Kft. feladata, hogy a Martonvásáron nemesített gabonafajták vetőmagjait termeltető partnereivel együttműködve felszaporítsa, majd ellenőrzött és minősített formában eljuttassa a gazdálkodókhoz. A vállalat ezzel összekapcsolja a
martonvásári nemesítői munkát, a vetőmag-előállító gazdaságok szakértelmét és a hazai termelők igényeit.
A Kiss-Fróna Major Kft. elsősorban kalászos vetőmagok előállításával foglalkozik, és martonvásári nemesítésű gabonafajták szaporításában is részt vesz. Az együttműködés lényege, hogy a nemesítői eredmény ne csupán egy fajta leírásában jelenjen meg, hanem megfelelő genetikai tisztaságú, ellenőrzött használati értékű, fémzárolt vetőmagként jusson el a termelőkhöz.A Martonvásári NemesMag számára ezért a termeltető partnerek szakmai felkészültsége, technológiai fegyelme és precizitása alapvető jelentőségű. A martonvásári fajta értékét csak olyan vetőmag képes teljes mértékben közvetíteni, amelynek előállítása során minden
minőségi követelményt betartottak.

A vetőmag útja a betakarítással még nem ér véget
A vetőmag-előállítóra jóval nagyobb adminisztrációs és dokumentációs teher nehezedik, mint egy átlagos árutermelő gazdaságra. A termesztési folyamat minden fontosabb lépését nyomon kell követni, és az előállításhoz hatósági szántóföldi ellenőrzések is kapcsolódnak. A betakarítással ráadásul nem ér véget a munka. Ekkor következik a vetőmag feldolgozása, amelynek során eltávolítják az idegen anyagokat, valamint hosszúság, szélesség, alak és tömeg alapján osztályozzák a magokat. Ezt követheti a csávázás, az egységes tételek kialakítása, a különböző kiszerelések elkészítése, a fémzárolás, majd a kész vetőmagok elkülönített tárolása.
A vetőmag árához hozzátartozik a fajta használatáért fizetendő licencdíj is, amely a nemesítői munka további fenntartását és új fajták létrehozását szolgálja.
A vetőmag-előállító a megtermelt áru ellenértékéhez is később jut hozzá. Míg a malmi búza akár közvetlenül az aratást követően értékesíthető, a vetőmagtételek feldolgozása, minősítése és forgalomba kerülése hosszabb folyamat. Ez jelentős forgótőkét és megfelelő pénzügyi tartalékot követel az előállító gazdaságtól.

A klímaváltozás a vetőmagszektort is alkalmazkodásra készteti
Az aszályos évjáratok nemcsak az árutermelőket, hanem a vetőmag-előállítókat és - forgalmazókat is nehéz helyzetbe hozzák. A kultúrák termőterületének átrendeződése várhatóan tovább folytatódik, amihez a nemesítésnek, a vetőmagágazatnak és a termelőknek
egyaránt alkalmazkodniuk kell. Hejőpapi térségében elsősorban kalászos vetőmagok előállításával foglalkoznak.  A gazdaságban a kalászosok mellett hibridkukorica-vetőmagot is termelnek, amelynek egy részét külföldi értékesítésre szánják. Kísérleti jelleggel cirokkal és rozzsal is foglalkoztak.

A rozsban elsősorban az öntözetlen területeken történő gazdálkodás egyik lehetséges alternatíváját látják. Az állattenyésztésben egyre nagyobb figyelem irányul a rozsszenázsra is, amely bizonyos gazdaságokban részben kiválthatja a silókukoricát. A hibridkukorica-vetőmag előállítása különösen nagy humánerőforrás- és eszközigényű tevékenység. Mivel ez a szakmai háttér a Kiss-Fróna Majorban rendelkezésre áll, Kiss László szerint indokolt annak további kihasználása. A változó időjárási és piaci környezet ugyanakkor a termeltető partnereket is folyamatos döntésre és alkalmazkodásra kényszeríti.

Ha új növényt választunk, piacot is kell teremtenünk hozzá
Kiss László szerint egyrészt a szárazabb, szélsőségesebb körülményekhez jobban alkalmazkodó fajtákat kell keresni a meglévő növényfajokon belül, másrészt új kultúrák termesztését is érdemes megvizsgálni.
Az átállás egyik leggyakoribb akadálya, hogy az új termék számára még nem alakult ki a megfelelő helyi piac vagy feldolgozói háttér. A magas üzemanyagárak és fuvarozási költségek csökkentik a mezőgazdasági termékek földrajzi mozgásterét, ezért egyre fontosabbá válhat a helyi értékesítés és feldolgozás.
– Szerintem nem feltétlenül újabb traktorokra van szükségük a gazdaságoknak, hanem az erre szánt tőke egy részét feldolgozókapacitások létrehozásába kellene fektetni. Nem külön-külön, hanem együtt, ahogyan azt például Hollandiában is látjuk. Az lenne az ideális, ha minden vármegyében működnének réspiaci feldolgozók – mondja Kiss László.Az őszi borsó példája jól mutatja a piac és a feldolgozókapacitás jelentőségét. Hiába ígéretes egy növény termesztése, ha a rendelkezésre álló feldolgozói háttér szűkös, a szállítási távolság  pedig túl nagy, a termék jövedelmezősége gyorsan romolhat.
Kiss László szerint a szakmai szervezeteknek nagyobb szerepet kellene vállalniuk annak meghatározásában, hogy az egyes régiókban mely kultúrák termesztése lehet hosszú távon eredményes. Emellett segíteniük kellene a termelők tulajdonában álló, közösen működtetett feldolgozókapacitások kialakítását is.

A jó termés a megfelelő vetőmagnál kezdődik
A minőségi vetőmag mögött nemcsak egy fajta neve áll, hanem összehangolt szakmai munka: a martonvásári nemesítés, a felkészült vetőmag-előállító gazdaságok precizitása, a hatósági ellenőrzés, valamint a Martonvásári NemesMag Kft. szaporítási és forgalmazási háttere. Ez az együttműködés biztosítja, hogy a nemesítői munka eredménye ellenőrzött, fajtaazonos és megfelelő használati értékű vetőmag formájában jusson el a gazdálkodókhoz. A fémzárolt vetőmag ezért nem egyszerűen költség, hanem a következő termesztési szezon egyik legfontosabb szakmai és gazdasági alapja.