Újdonságok

50 éves az MV1 – fél évszázad martonvásári búzanemesítés

1976-ban új fejezet kezdődött a magyar búzanemesítés történetében: állami elismerést kapott az első martonvásári őszi búzafajta, az MV1. Az idén 50 éves jubileumát ünneplő fajta nemcsak mérföldkő volt a hazai növénynemesítésben, hanem egy olyan szakmai örökség alapját is megteremtette, amelyre az elmúlt fél évszázad sikeres martonvásári búzafajtái épültek. A jubileum alkalmat ad arra, hogy felidézzük a martonvásári búzanemesítés történetét, tisztelegjünk az alapító nemesítők munkája előtt, és bemutassuk azt a genetikai fejlődést, amely ma is meghatározó szerepet játszik a magyar gabonatermesztésben.

50 éves az MV1, kiállítási installáció a Szakmai Napon

Fotó: DrBalla-JuhászZ

50 éves az MV1 – fél évszázad martonvásári búzanemesítés
A martonvásári búzanemesítés története a XX. század közepén indult, amikor a martonvásári kutatók célul tűzték ki olyan új búzafajták előállítását, amelyek egyszerre rendelkeznek magas termőképességgel, kiváló minőséggel és jó alkalmazkodóképességgel a magyar termesztési viszonyokhoz. A több évtizedes kutatómunka eredményeként Martonvásár a hazai gabonanemesítés egyik legfontosabb központjává vált. A martonvásári kutatók munkája jelentős mértékben hozzájárult a magyar búzatermesztés fejlődéséhez és versenyképességéhez.

Különleges mérföldkő volt 1976, amikor állami elismerést kapott az első martonvásári búzafajta, az MV1. Ez a fajta új korszakot nyitott a hazai búzanemesítésben, és megalapozta azt a szakmai örökséget, amelyre azóta több tucat sikeres martonvásári fajta épült. Az MV1 megjelenése bizonyította, hogy a magyar nemesítés képes olyan genetikai értéket létrehozni, amely a termelők számára nagyobb termésbiztonságot és jobb gazdasági eredményeket biztosít.

Az elmúlt ötven év során a martonvásári búzafajták meghatározó szereplőivé váltak a magyar mezőgazdaságnak. A folyamatos genetikai fejlesztésnek köszönhetően napjainkban is a martonvásári búzák jelentik a hazai termesztés egyik legfontosabb genetikai alapját. A szélsőséges időjárási viszonyok, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és a növekvő termésbiztonsági elvárások korában a korszerű genetika szerepe felértékelődik, így a martonvásári nemesítés jelentősége ma talán nagyobb, mint valaha.

2026-ban ezért nem csupán egy fajtát ünneplünk, hanem egy olyan tudományos és nemesítői munkát, amely öt évtizede szolgálja a magyar gazdálkodókat.
Az MV1 állami elismerésének 50. évfordulója méltó alkalom volt arra, hogy tisztelettel emlékezzünk a martonvásári nemesítők generációira, és egyben előre tekintsünk a jövő kihívásaira, ahol a genetikai innováció továbbra is a sikeres növénytermesztés egyik legfontosabb alapja marad

 Az MV1 őszi búza nemesítői
Az 1976-ban állami elismerést kapott MV1 őszi búza a martonvásári búzanemesítés első nagy sikere volt. A fajta létrehozásában az alábbi nemesítők vettek részt:

Balla László – 35%
Rajki Sándor – 30%
Manninger Istvánné – 12,5%
Pollhammer Ernőné – 12,5%
Miseta József – 5%
Bálint Károly – 5%

Az MV1 nem egyetlen kutató munkájának eredménye volt, hanem egy kiváló martonvásári nemesítői közösség több éves, összehangolt szakmai tevékenységének gyümölcse. Az általuk létrehozott fajta nemcsak az első állami elismerést megszerző martonvásári búza lett, hanem megalapozta azt a nemesítési programot is, amelyből az elmúlt öt évtized során számos sikeres és a gyakorlatban széles körben elterjedt martonvásári búzafajta született.

2026-ban az MV1 állami elismerésének 50. évfordulóját ünnepeljük. Ez az évforduló egyben tisztelgés a martonvásári búzanemesítés úttörői előtt, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar növénytermesztés fejlődéséhez, és olyan genetikai alapokat teremtettek, amelyek ma is meghatározó szerepet töltenek be a hazai gabonatermesztésben.

Külön érdekesség, hogy a két vezető nemesítő, Balla László és Rajki Sándor együttesen a nemesítői részesedés 65%-át adta, meghatározó szerepet vállalva az első martonvásári búzafajta létrehozásában. Az MV1 sikere nyitotta meg az utat a későbbi martonvásári fajták generációi előtt, egészen a napjainkban termesztett modern MV búzákig.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 


 

Az oldal
tetejére